Sziasztok!
Több megközelítésből is lehet vizsgálni a kérdést.
1. Amennyiben a 3D nyomtatás főtevékenységgé válik, tehát gyártásra használják, ebben az esetben fájjon a gyártásvezetőnek a feje a nyomtató miatt
2. Amennyiben a 3D nyomtatás nem főtevékenység, hanem egy újabb nyomtató berendezés az épületünkben, akkor egy újabb karbantartási utasítás létrehozása a feladatunk, a karbantartások felügyelete, a gép üzemelésének biztonságossá tétele, fogyóeszközök biztosítása.
3. És ez már érdekesebb kérdés, ha a 3D nyomtatót mi szeretnénk használni olyan célokra, mint egy csavar előállítása, amiből nincsen készleten. Ugyan ennek a gazdaságosságát még nem látom be a következő okokból:
- a tömegtermelés mindig olcsóbb - ha nem nyomod meg időben a stop gombot, a gép kiköp 200.000 darabot (Akármiből. Legyen az egy csavar vagy egy DVD lejátszó)
- A nyomtatót üzemeltetni kell (elektromos áram, fogyóeszközök, kellékek)
- A nyomtatáshoz a csavar rajzát is "be kell szerezni", azaz megvásárolni vagy egy olyan csapatot foglalkoztatni, amelyik elkészíti.
(Itt látok egy törekvést a nyomtató forgalmazójától, miszerint ingyen adná a programot és a rajzokat is, ellenben a törekvés a nagy gyáraktól is meglesz, hogy ne tudják ilyen módon "lemásolni" a termékeiket).
Amennyiben megoldódik az, hogy gazdaságosan lehessen üzemeltetni egy ilyen nyomtatót, a nyomtató biztosan olyan minőségű alkatrészeket nyomtat, amire szükségem van, megvan az elhatározás, hogy egy ilyen nyomtatót bevonjunk a létesítmény-üzemeltetésbe és megvan rá a pénzügyi keret is, ebben az esetben a következő teendőink lesznek:
- A nyomtató üzemeléséhez szükséges összes kelléket és anyagot számításba kell vennünk.
- Át kell tekinteni a karbantartási utasításokat és a berendezéseket, történeti adatokat arra vonatkozóan, hogy milyen alkatrészek nyomtatására van/lehet igény
- A felhasználható anyagokból egy listát kell készítenünk arra vonatkozóan, hogy mely termékeket tudunk velük gyártani (pl. téli autógumit igen, WC csészét már nem, de csavarokat, bekötőcsöveket, asztalokat, bármit).
- A nyomtatni kívánt alkatrészekről be kell szerezni a nyomtatási képet
- kezdődhet a nyomtatás!
De szerencsére általában nem öncélúan üzemeltetünk egy berendezést, ezért egy ilyen nyomtató üzembehelyezése előtt gondos számításokat kell végeznünk arról, hogy megtérül-e egyáltalán a befektetés? Nem tartom szerencsésenk pl. egy nyomtató üzemeltetését évi 100 darab -lehetőleg ugyanolyan- csavar előállítására, ezért miután a fentieket számba vettük, számoljunk egy kicsit: miből, hány nyomtatási igény keletkezhet egy évben? Mennyibe kerül a nyomtató és a nyomtatás? Mennyibe kerül ezeket az alkatrészeket beszerezni és/vagy tárolni? Megváltozik -e a garanciális feltétele a berendezéseknek azzal, ha nyomtatóval biztosítom hozzá az alkatrészt? Ezek a számok fogák eldönteni a 3D nyomtatónak a felahsználásának a jövőjét a létesítményüzemeltetés területén.
A kérdés általánossá tételéhez ("Lesz-e új ipari forradalom"):
El tudom képzelni, hogy lesz olyan törekvés, hogy ez megváltoztassa az emberek életét. Minden otthonba egy ilyen nyomtatót! Felejtse el a bevásárlást, nyomtassa ki a legújabb divat szerint elkészült cipőjét! Mindez azon múlik, hogy lesz -e olyan tőkeerős piaci szereplő, aki ezt felkarolja (lásd Apple - megváltoztassuk az emberek életét), vagy pedig a gyártó cégek önös érdekből kifolyólag minden módon akadályozni fogják az elterjedését (lásd pl. az autók alternatív üzemanyag meghajtásának fejlődását).