A 3d nyomtatás hatása a létesítménygazdálkodásra (*)

[Czerny]

A piratebay-en már vannak 3D nyomtatóra terv torrentek

[feketepeter]

Ha ez a technológia el jut arra a szintre hogy bárminek a legyártása egy 3D nyomtatón olcsóbb lesz mint a gyárakban, akkor nincs kérdés hogy mindenre nagy hatással lesz ez a technológia. 3D nyomtatóval kisebb családi házak "nyomtatásával" már kísérleteznek és ha az eredmények előre mutatóak akkor előbb-utóbb minden létesítménygazda "fiókjában" lesz egy ilyen masina!

[Czerny]

Az Economist április 21.i száma erről szólt:
http://www.economist.com/printedition/2012-04-21

[Hanák Balázs]

Szerencsére most próbálunk ki nano nyomtatókat így ha nem is a 3d, de egy új technológiát a saját szememmel látok, tapasztalok. A kérdés szerintem, hogy miért is kell újabb technológiát használni? A mi esetünkben a sebesség és a költségek voltak az elsődlegesek (meg, hogy nem "nyalódik" el a címke) amit sikerült is elérni, jóval gyorsabb (30%) és olcsóbb mint a jelenlegi eszközök, ráadásul ipari poros hideg körülmények között. Nekünk bevált, úgyhogy akár a 3d-st is ki tudnánk próbálni, mert a videók, leírások csak 1 dolog, a használati érték tapasztalat sokkal fontosabb (a lednél is ezt az elvet követtem)

üdv
Balázs

[Andras al-Dulaimi]

Kicsit szkeptikus vagyok a témában. Egyrészt mert a 3D nyomtatás lehetősége már a ’90es évek eleje óta elérhető Magyarországon is, az utóbbi 15-20évben nem volt rohamos keresleti növekedés iránta (persze fejlődik a technika).
De felmerül a kérdés, hogy ha ez a technológia képes a gyártóüzemek, az ipari termelés felértékelésére, létesítmények és munkahelyek megszűntetésére, vajon nem fogják lobbik és kormányzatok szabályozni a használatát? (pl embert klónozni is lehet, mégsem szabad)

Minőségellenőrés/hozzáadott érték? Ha otthon kinyomtatsz egy svájci bicskát, az valóban svájci bicska lesz?
Ha a sufniban nyomtatsz Lamborghini-t, az ugyanolyan presztízzsel bír mint ami kézzel készült?

Tartok tőle, hogy amíg a piac, a fogyasztói magatartás és a szabályozás nem változik radikálisan, addig megmarad a 3D print kuriózum jellege.

[bordasneil]

1. Először is piackutatást kell végezni, vásárolni, bérelni, vagy esetleg bérmentesen igénybe lehet venni, mint az ital automatákat. A beszerzési, vagy bérleti díj, energia fogyasztás, alkatrész utánpótlás, karbantartási, személy jellegű költség figyelembevételével elvégezzük a gazdasági számításokat, költség-haszon elemzést végzünk és a legkedvezőbb változatra javaslatot teszünk, tervben szerepeltetjük.

2. Felül kell vizsgálni, hogy az új szolgáltatás bevezetésével milyen szolgáltatások szüntethetők meg (terület, felszabadult területek hasznosítása, létszám, átképzés).

3. Új munkafolyamat leírást kell készíteni. Ki kell egészíteni a munkaköri leírásokat. Szabályokat, irányelveket kell kidolgozni.

4. Az új munkafolyamat leírása során meg kell határozni a minimum szolgáltatási szintet = minőség. Fel kell mérni a kritikus pontokat. Cél: kedvező ár, minimális időráfordítás, folyamatosan javuló minőség.

5. Mivel a próba sikerült további beszerzéseket tervezünk, minden egységünkre kiterjesztjük.

[HorvathZsolt]

Hihetetlen változásokon megyek keresztül a képzésnek köszönhetően: félelmetes, hogy már most mennyire más szemmel olvasom az általunk 3-4 hónappal ezelőtt leírtakat.

[Jóború Zsuzsanna]

Mint minden új kezdeményezés, valószínűleg a 3D nyomtatás kapcsán is rengeteg kérdés és kétely merülhet fel, leginkább a nyomtatott termékek életciklusával és minőségével kapcsolatban. Ugyanakkor bizonyosan csökkenthetőek a hibaforrások, és a nagyobb mértékű pontosság, precizitás új szabványt is teremthet. A 3D nyomtatás iránti keresletet véleményem szerint piaci érdekek határozzák meg, azonban létesítménygazdálkodási szinten mérlegelni kell, hogyan tudja jobban támogatni a főtevékenységet, milyen szolgáltatási folyamatokat könnyít /nehezít, és milyen szinten, valamint milyen új irányelvek beépítését kell előterjeszteni.
Fontosnak tartom azonban, hogy minden úttörő megoldást a szakma is figyelemmel kísérjen, annak ellenére, hogy megítélésem szerint egyelőre gyerekcipőben jár a kezdeményezés, és nehéz elképzelni, és előrevetíteni a hatásait.

[Legenyei Péter]

Üdv minden erre tévedőnek.

Volt egy e-mailes levelezésünk a témával kapcsolatban, ezt szeretném megosztani veletek, valamint a további gondolataimat a 3D nyomtatással kapcsolatban.

"Sziasztok,
Jóska, nem feltétlenül erre gondoltál, mikor a fórumon a 3D nyomtatót dobtad fel témának.
http://soskeresem.postr.hu/hazi-szexgya ... omtatodbol mai Indexes post a főoldalon..."
-Budai Ferenc

"Nem, nem feltétlenül
De szerintem ennél meglepőbb dolgokra is számíthatunk és nem csak ebben.
A legnagyobb változást a robotika hozza majd, sokan úgy gondolják."
-Czerny József

"A 3D nyomtató ilyen módon történő kereskedelmi felhasználása szerintem nem sokat változtat a létesítménygazdálkodáson. Ennek körülbelül akkora hatása lesz a folyamatainkra, mint a 3D televízió megjelenésének és elterjedésének (vagy vehetjük a HD TV -t is, nekem mindegy)."
-Legenyei Péter

Ne felejtsük el, hogy ezen a fórumon a következő kérdésekre kerestük a választ (idézet József legelső hozzászólásából):
Lesz-e új ipari forradalom, olyan mint a könynyomtatás, a vasút, a repülés és az internet?
Ha lesz, mi lesz a hatása a létesítménygazdálkodásra?
Gondolják csak el: nem kell annyit szállítani, nincsenek nagy gyárak vagy csak sokkal kevesebb ...
Mire számíthatunk, ide értve a kummunikációs technológia elképesztő fejlődését?

Azt, hogy lesz -e a 3D nyomtatásból ipari forradalom, az fogja eldönteni, hogy lesz-e fogadóképes kereslet rá. Egy kis kitekintést engedjetek meg arra, hogy minek köszönhetjük az első ipari forradalmat. Az első ipari forradalom slágerterméke a mezőgazdasági gépek voltak. Igény volt a mezőgazdasági gépekre, mert a mezőgazdasági termelésre az igény a lakosság növekedésével szintén nőtt, tehát a gazdáknak érdeke volt, hogy a termelés hatékonyságán javítsanak, ebből több hasznot remélhettek. A gépeket nem tudták volna hatékonyan elkészíteni a különböző gyárak, ha ott helyben kellett volna minden alkatrészt előállítani, így véleményem szerint az első ipari forradalom alapköve a szabványosítás volt. Szabványosított csavarokat és alkatrészeket építettek be a gépekbe, így segítve a tömegtermelést és a javításhoz szükséges alkatrészek beszerzését is.
az én gondolatmenetem a következő tehát:
Szabványosítás -> kereslet -> haszon -> ipari forradalom
Az egyes elemek közötti átmenetről a piac gondoskodik. Ez nagyon szépen rásimítható minden termékre, amire gondolni tudunk, hogy József fentebb említett példáiból is kiemeljek egyet, az Internet is így járt. A sok elképzelés és protokoll közül egynek volt hely, hogy meghódítsa a világot, ez pedig az IP, azaz Internet Protokoll. Kereslet volt és van is rá, a haszon is stimmel, innentől vigye tovább mindenki a gondolatot ha akarja.

Azt, hogy van -e a 3D nyomtatásra vonatkozó szabvány, azt sajnos nem tudom, de a keresletet egyelőre nem látom.
Mire használható a 3D nyomtatás jelenleg?
Modell készítésre, fentebb, Budai Feri által említett -tömör, műanyag- tárgyak készítésére, esetleg egyszerűbb, kevés összetevőből álló tárgyak készítésére.

Mivel szabványról nem tudok, nézzük meg, hogy van -e rá kereslet jelenleg?
Szerintem nincs (én nem látok) olyan mérető keresletet a 3D nyomtatásra, ami felhozná ezt az eszközt az ipari forradalom szintjére. Mi hozhatja el ezt a keresletet?
1. ipari felhasználás
2. kereskedelmi jellegű felhasználás

Nézzük az 1. pontot. Ipari felhasználás alatt értek mindent, ami tárgyakat készít és állít elő, legyen az akár az autóipar, bútoripar, gyógyszeripar vagy akárcsak egy egyszerű fröccsöntő üzem.
A felhasználható anyagok szűkössége miatt (pl. fát és növényeket egészen biztosan nem fogunk tudni nyomtatni a közeljövőben, de még a szerves anyagok mellé is egy hatalmas kérdőjelet tennék) csak olyanok jöhetnek szóba, ahol fémekkel vagy műanyagokkal dolgoznak. A nyomtató mérete miatt meg csak olyan dolgokat vehetünk sorra, amik elférnek egy asztalon, nos, egy felhőkarcoló vagy egy ház már egyszerűen nem ilyen, annak meg egyelőre nem látom sok értelmét, hogy műanyag téglákat nyomtassunk a házunk felépítésére (lehet egyáltalán építési anyagot 3D nyomtatni?).
A gépjármű gyártás már egy olyan terület lehet, ahol akár fel is lehetne használni a 3D nyomtatást, viszont (és itt jönnek a DE -k) a autógyártók csak akkor fognak beinvesztálni egy ilyen technológiába, ha az hasznot fog hozni nekik. Most amúgy is rájár a rúd szegényekre, nem elég, hogy komplett gyártósorokat üzemeltetnek a harmadik világban (pl. az Opel sem a Mexikói gyárját fogja bezárni, hanem a Németországit), de a kereslet is csökken az autókra. Egyelőre szerintem inkább átviszik a gyártási költségeket egy másik országba, minthogy a szállítási költségeiket ilyen módon csökkentsék (az alkatrészeket meg úgyis Kínából szállítják).
Mivel a haszon még messze elmarad a 3D nyomtatásból, ezért szerintem egy ideig még várnunk kell az ipari forradalomra ezen a területen.

Addig is lehet "hülyéskedni" golyóscsapágyak nyomtatásával:
http://www.youtube.com/watch?v=_X_ee5iuT4E

2. kereskedelmi jellegű felhasználás. Ez alatt értek mindent, ami a végfelhasználónak gyártható. Értelemszerűen kiesik egyből az élelmiszer, a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek (bérleti díj, fűtés, víz, elektromos áram, telefon, internet) és azok, amelyek speciális gyártósort igényelnek, pl. chipek, tranzisztorok, elektronikus eszközök. De itt is jelentősen csökken a felhasználás a méretből és a felhasználás céljából adódóan, nem tudom elképzelni azt, hogy valaki venne egy 3D nyomtatót azért, hogy kinyomtassa otthonra a sparheltjét. Tehát a keresetünk hozzávetőlegesen 25% -ra tarthat igényt a 3D nyomtatás. És az fogja eldönteni, hogy mi ebből meg tudunk -e spórolni legalább 5%-ot. sokszor az emberek ennél többért sem tesznek meg semmit, tehát ez alá ne menjünk. Mik jöhetnek szóba? Ruházati cikkek, szexjátékok (tényleg, Feri neked már van otthon 3D nyomtatód? )háztartási gépek, berendezések, felhasználható vegyszerek és anyagok. Vagy jön egy Apple szintű fejlesztő a világba azzal a filozófiával, hogy megváltoztatjuk az emberek életét. Már elnézést, de ezt így újragondolva sem látom azt a jellegű igényt, amitől ebből ipari forradalom lehet.

Jegyezzük meg, hogy egyelőre.

Mert a színes TV ugyan nem forradalmi, de már 1929-ben bemutatták.
Mert a mikrohullámú sütőt is 1947 -ben találták fel.
Mert a mobiltelefon is 1946 -os találmány
Mert az Internet is az 1960-as években kezdett el fejlődni.

És a 3D nyomtatás az 1980 -as évekre tehető, tehát még van ideje ennek is belopózni az emberek életébe.

A második kérdésre is kitérek: lesz-e hatása a 3D nyomtatásnak a létesítménygazdálkodásra?

Jelenleg a létesítménygazdálkodás egy szabványosított menedzsment-szintű szolgáltatás. A létesítménygazda -jó esetben- nem foglalkozik azzal, hogy milyen technológia biztosítja az általa nyújtott szolgáltatást. A létesítménygazda a következővel foglalkozik:
- mi az igény
- az hogyan fordítható le SLA -ra
- beszerzi az SLA -ra lefordított szolgáltatást
- fenntartja a szolgáltatás minőségét
(és elnézést, ha túl röviden és pongyolán -a tárgyra fókuszálva- fogalmaztam, de akit érdekel, az olvasgassa a MSZ EN 15221 szabványcsaládot)

Amennyiben be fog jönni a képbe az, hogy valamely szolgáltatás hatékonyabban nyújtható, abban az esetben a válasz is egyértelmű: igen, lesz hatása.

Milyen szolgáltatások jöhetnek szóba? szinté az MSZ EN 15221-et hívom segítségül:

elhelyezés (accomodation)
munkahely (wokplace)
Infrastruktúra
Takarítás (Cleaning)
munkabiztonság (healt and safety and security)
Vendéglátás (hospitality)
Információ (ICT)
Logisztika
Egyéb (pénzügy, HR, marketing, QM, PM)

Ezek közül nézzük meg melyek azok a szolgáltatások, ahol 3D nyomtatás egyáltalán szóba jöhet:

munkahely (asztalok, székek, jelölések)
infrastruktúra (kábelek, vezetékek, csövek, csempék, világítótestek)
logisztika (irodai fogyóeszközök, utaztatás, autópark)

Tehát a munkánk töredékében lehet segítségünkre, ott is csak olyan esetekben, ahol a méretei és a felhasznált anyagok megengedik (pl fából készült asztalokat egészen biztosan nem fogunk nyomtatni, de mint fentebb is írtam, ez nem is a feladatunk, hanem az, hogy az elhelyezést biztosítsuk az alkalmazottak részére).

Amennyiben egy ilyen nyomtató üzemeltetése lesz a feladatunk, abban az esetben ez már a mikrohullámú sütő vagy a nyomatót szintje: gondoskodnunk kell az SLA szerinti üzemeléséről.

Mindez amit fentebb (egyáltalán nem bőbeszédűen, bár annak tűnhet) leírtam lett belesűrítve az alábbi mondatba:

"A 3D nyomtató ilyen módon történő kereskedelmi felhasználása szerintem nem sokat változtat a létesítménygazdálkodáson. Ennek körülbelül akkora hatása lesz a folyamatainkra, mint a 3D televízió megjelenésének és elterjedésének (vagy vehetjük a HD TV -t is, nekem mindegy)."

És a végére engedjétek meg, hogy a 3D nyomtatás egy "igazi" lehetőségére felhívjam a figyelmet, részlet az Ötödik Elem című filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=t-3AMq8XGaA

[Zsolesz@ISS]

Üdvözlet!
Igaz eltelt jó két év a csoport nyitása óta.
Én úgy látom a beszerzésben mindenképpen hozhat előrelépést. A kérdés már csak az, hogy mikor...
Gondoljunk csak bele, nem kell szaladgálni fogyó eszközökért. Kinyomtatjuk azt jó napot!
Zs.